Olyan szomorú, szinte felnőttes tekintettel nézett rám… mintha tudna valamit, amit én nem. — Mert csak megjátssza magát, — suttogta, és közelebb lépett. [...]

A férfi, akit Erőnek hívtak, lassan feltápászkodott. Légzése nehéz és egyenetlen volt. Mellkasa hevesen emelkedett és süllyedt, és a szemében valami új villant [...]

Pontosan tudta, milyen alattomos az a jeges folyó, de azt még csak nem is sejtette, hogy a túlsó parton valami sokkal félelmetesebb vár [...]

Az egész út alatt az a kép lebegett a szemem előtt, amit annyiszor mesélt: egy meghitt otthon, gondoskodó férj, nyugodt és biztonságos élet. [...]

A reggel hűvös volt és szinte teljesen csendes, a tó felett vékony köd lebegett, mintha puha fátyollal borítaná be a tájat. Mellette egy [...]

Különös csend telepedett a folyosóra. Az a fajta csend, amely általában vihar előtt jelenik meg. A titkárnő, aki még az előbb hangosan megjegyzéseket [...]

Számtalan orvost felkerestünk, végtelen vizsgálatokon mentünk keresztül, és még akkor is kapaszkodtunk a reménybe, amikor az már szinte teljesen kialudt. Háromszor veszítettük el [...]

Letettem a táskámat az előszobában, és egy pillanatra megálltam, mintha hallgatóznék. Úgy éreztem, valami idegen maradt a levegőben… valami, ami korábban nem volt [...]